Édesanya, a másik édesanya… nem tudsz, nem lehet rá felkészülni. Válaszokat szeretnél adni, válaszokat, melyeket Te már tudsz… neki is segíthetnek, és köszönetet, köszönetet mindenért.
Felszakad… végre felszakad, minden, amit eddig nem mondtál, nem mondhattál, vagy csak nem tudtál. Ismét vigasztalhatatlannak érzed magad, Ő-t, Ők-et is elvesztetted, támogat, most is támogat… erőt ad. Össze fogod magad szedni, tudod.
Írsz, olyan könnyedén megy… miért nem csináltad eddig, miért nem csináltál oly sok mindent eddig?
Tisztulsz, tisztítod magad, a lelked minden sorral könnyebb, és szabadabb lesz. Magadért, magad miatt, magadnak teszed.
A nikotin a barátod, jelenleg az egyetlen legközelebbi barátod. Álltok, hallgattok, figyeltek…
Helyszín: a bázis udvara… balról végeláthatatlan kukoricamező, ekkor még nem tudod, de a „lányok” esténként menetrend szerint rájárnak. Idővel elkönyveled, szimplán egészségügyi célzattal tehetik, nyilván jót tesz a lelküknek egy kis „rosszalkodás”, de az is lehet, hogy csak a vérnyomásukat tartják vele szinten, vagy épp mozgásban… nem tudod, nem kérdezed, csak találgatsz.
Technika: őrszem kiállít, fő a biztonság, sok errefelé a járőr, Te is láttad, ez egy jól szemmel tartott környék… lányok balra el, kukoricás megremeg, lányok vissza, kukorica lobogó fazékba, küldetés teljesítve, napi izgalom kipipálva.
Ha a kukorica hadműveletet tekinted az előjátéknak ebben az aktusban, akkor a vacsorát követő, emésztést elősegítő „malacviccmesélés” csajosan, garantáltan az utójáték.
Az orgazmusra továbbra is vársz… vagy csak Te maradtál le róla?
Ezek után merd azt mondani, hogy nem egy David Lynch story.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: