A végéhez közeledik az ideiglenes, és önkéntes száműzetésed utolsó napja.
Kezdted megszokni, kezdett kialakulni… félsz itt hagyni, mi lesz most, mi lesz utána? Szembe kell nézned a hétköznapokkal, a megszokott, de jelenleg még idegen hétköznapokkal.
Készültek… kedvesen, bájosan, szívszorítóan. Kis bor, kis pálinka, kis hazai, és egy nagy adag szeretet. Szeretet egymás iránt, szeretet a múlt iránt, elfogadás a jövővel szemben. A bizonytalanság már nem mardossa őket, megszelídültek, az évek, és a tapasztalatok szelídítették meg őket.
Vágyod a békéjüket, a harmóniájukat, önmagukkal, az életükkel, a jövőjükkel szemben.
Sok mindent terveztetek, annyi mindenről beszéltetek, ezek most mind megtalálnak, nem Te hívod őket, mások által találnak rád. Annyira működött, elméletben minden annyira működött. Ijesztő nézni az előrelátásotokat onnan, ahova végül eljutottatok. Vágyak, Valóság… Elmélet Gyakorlat.
Borsó meg a héja… míg világ a világ gondolatok kísérnek álomba.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: