{"version":"1.0","provider_name":"A kin\u0151tt h\u00e9j","provider_url":"https:\/\/kinotthej.cafeblog.hu","author_name":"Mousu","author_url":"https:\/\/kinotthej.cafeblog.hu\/author\/mousu\/","title":"Maradand\u00f3 nyomok","html":"

Id\u0151r\u0151l id\u0151re\u00a0felmer\u00fcl bennem egy k\u00e9rd\u00e9s, de egy\u00e9rtelm\u0171 v\u00e1laszt a mai napig nem tudtam\u00a0r\u00e1 adni, pedig el\u00e9g alaposan k\u00f6rbet\u00e1ncoltam m\u00e1r az \u00e9letem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszaiban, jobb, rosszabb, boldogabb, kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6r\u00f6mteli\u00a0napokon, de a v\u00e9geredm\u00e9ny v\u00e1ltozatlan.<\/p>\r\n

Hagytam \u00e9n valaha is b\u00e1rkiben \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3, maradand\u00f3 nyomokat, melyeken\u00a0nem fog az id\u0151, amik mindig mosolyt csalnak az arcodra, melegs\u00e9ggel t\u00f6ltenek el, \u00e9s olykor ak\u00e1r m\u00e9g egy egy k\u00f6nnycseppet is elmorzsolsz ut\u00e1nuk?<\/p>\r\n

Bennem, n\u00e1lam, hagytak, felejtettek ott morzs\u00e1kat,\u00a0sokan keveset,\u00a0kevesen sokat, \u00e9s m\u00e9g kevesebben \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3akat. Kezdem azonban azt gondolni, hogy\u00a0bennem szinte lehetetlen igaz\u00e1n m\u00e9ly nyomokat hagyni hossz\u00fat\u00e1von, mert id\u0151vel kigyoml\u00e1lom \u0151ket. Tal\u00e1n v\u00e9dekez\u00e9sb\u0151l, tal\u00e1n hogy a jelen ne legyen f\u00e1j\u00f3n siv\u00e1r, \u00e9s a honnan hova \u00e9rkez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt ne t\u00e1tongjon akkora szakad\u00e9k. Tal\u00e1n\u00a0\u00e9pp azok t\u00e1vol\u00edtj\u00e1k el \u0151ket,\u00a0akik el\u00fcltett\u00e9k bennem, tal\u00e1n \u00e9n akarom, hogy kit\u00e9pj\u00e9k \u0151ket bel\u0151lem. Olykor\u00a0\u00fagy hiszem, m\u00e1sok is ezt teszik, ez\u00e9rt nem tudom az egy\u00e9rtelm\u0171, IGEN, v\u00e1laszt adni arra, hogy \u00c9n is lehettem, lehetek maradand\u00f3 nyom.<\/p>\r\n

A napokban ism\u00e9t felh\u00edvott az ex, a m\u00e1sik ex, aki m\u00e1r k\u00f6zel 8 \u00e9ve birtokolja ezt a c\u00edmet, \u00e9s ha \u0150 el\u0151ker\u00fcl, akkor hozza mag\u00e1val ezt az \u00f6r\u00f6k dilemm\u00e1t is. Sz\u00e1momra \u0150 volt az els\u0151, a nagy szerelem, az els\u0151 F\u00e9rfi az \u00e9letemben, aki k\u00f6zel 10 \u00e9vvel volt id\u0151sebb n\u00e1lam. \u00c9pp olyan intenz\u00edven \u00e9ltem meg a hi\u00e1ny\u00e1t, mint kezdetben a k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t, ugyanolyan ismeretlen volt sz\u00e1momra az a f\u00e1jdalom, ami az elm\u00fal\u00e1st k\u00f6vette, mint az a boldogs\u00e1g, ami az elej\u00e9n b\u00e9n\u00edtott meg. Idegen \u00e9rz\u00e9sek, addig nem tapasztalt \u00fcress\u00e9g, fullaszt\u00f3 kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1ggal teli napok, hetek, h\u00f3napok, a\u00a0mindent h\u00e1trahagy\u00e1s, a f\u0151v\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s, \u00e9s egy \u00faj \u00e9let kezdete. H\u00f3napok teltek el kommunik\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl, majd \u00e9vek hallgat\u00e1sba burkol\u00f3zva, minim\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3val egym\u00e1sr\u00f3l, eg\u00e9szen\u00a01.5 \u00e9vvel ezel\u0151ttig, amikor mindez\u00a0megv\u00e1ltozott.\u00a0Mikor\u00a0megl\u00e1ttam a nev\u00e9t a telefon kijelz\u0151j\u00e9n a gyomrom egy szempillant\u00e1s alatt zsugorodott \u00f6ssze, a sz\u00edvem a torkomban kalap\u00e1lt, \u00e9s a fejem z\u00fagni kezdett.\u00a0Besz\u00e9lt\u00fcnk, sz\u00e1momra azonban ez nem volt t\u00f6bb enn\u00e9l, az voltam, \u00e9s olyan, akinek megismert, csak sokkal er\u0151sebb, hat\u00e1rozottabb, \u00e9s t\u0151le f\u00fcggetlenebb. Ezt \u00e9rezhette meg, \u00e9s gyakorolt\u00a0r\u00e1 indokolatlanul nagy hat\u00e1st, legal\u00e1bbis \u00e9n ennek tudom be a k\u00e9s\u0151bbi eszement \u00e1mokfut\u00e1s\u00e1t. Soha nem gondoltam volna, hogy \u0150 valaha is k\u00e9pes lenne mindarra, amit az azt k\u00f6vet\u0151 h\u00f3napokban m\u0171velt, \u00e9s m\u0171vel m\u00e9g most is. Neh\u00e9z a megfelel\u0151 szavakat megtal\u00e1lnom, amik\u00a0visszaadhatn\u00e1k az \u00e9rz\u00e9seket, amiket kiv\u00e1ltott bel\u0151lem a viselked\u00e9se. D\u00f6bbenet, \u00e9rtetlens\u00e9g, indulat, meg nem \u00e9rtetts\u00e9g, f\u00e1j\u00f3 val\u00f3s\u00e1g, olykor m\u00e1r az undor hat\u00e1r\u00e1t s\u00farolva. Tolakod\u00f3,\u00a0egyoldal\u00fa, figyelmetlen,\u00a0k\u00e9ts\u00e9gbeesett, tart\u00e1s, \u00e9s jellem n\u00e9lk\u00fcli ember \u00e1llt el\u0151ttem, hi\u00e1ba kerestem benne a r\u00e9gi, szeretett F\u00e9rfit, nem tal\u00e1ltam. K\u00f6ny\u00f6r\u00f6gve k\u00e9rtem, fejezze be, hagyja meg a sz\u00e9p eml\u00e9keimet, ne rombolja le mindet, de meg sem hallotta, hallja. Agressz\u00edv m\u00f3don akart, \u00e9s akar m\u00e9g most is\u00a0helyet k\u00f6vetelni\u00a0az \u00e9letemben, mik\u00f6zben neki valaki m\u00e1s mellett van m\u00e1r a helye, ahogy\u00a0nekem is megvolt, \u00e9s\u00a0lesz is majd.\u00a0<\/p>\r\n

Pr\u00f3b\u00e1ltam sz\u00e9p sz\u00f3val, t\u00fcrelemmel, majd indulattal vegyes\u00a0elutas\u00edt\u00e1ssal, de egyik sem jut, \u00e9rt\u00a0el hozz\u00e1. Mostanra od\u00e1ig jutottam, hogy szinte ki\u00f6lt bel\u0151lem mindent, \u00e9pp csak az az utols\u00f3, apr\u00f3 szikra maradt ut\u00e1na, ami m\u00e9g lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy eml\u00e9kezzek, arra, hogy valaha ki volt, \u00e9s mit is jelentett sz\u00e1momra.<\/p>\r\n

A kijelz\u0151 ism\u00e9t\u00a0villog, \u00fajabb\u00a0\u00fczenet \u00e9rkezett....<\/p>\r\n

\"\"<\/a><\/p>","type":"rich"}