V\u00e9kony g\u00f6rnyedts\u00e9gben \u00edvelt \u00e1t felette a s\u00f6t\u00e9t \u00e9jszaka mag\u00e1nya. Pontokban felcsillan\u00f3 holdsugarak v\u00e1gtak mezsdj\u00e9t a v\u00e9gtelen mindens\u00e9g, \u00e9s a haland\u00f3 l\u00e9t k\u00f6z\u00e9, ahogy a s\u0171r\u0171 folyam habz\u00f3 nyal\u00e1bjai a partot most\u00e1k. H\u0171v\u00f6s sz\u00e9l borzolta a f\u00e1kat, m\u00edg az \u00e9j hangjai ringatt\u00e1k az \u00e1lmok b\u00f6lcs\u0151j\u00e9t.\u00a0<\/p>\r\n
A n\u00e9ma nyugalom, lass\u00fa l\u00e9ptek nyom\u00e1t hagyva, fogta a mardos\u00f3 k\u00e9tely kez\u00e9t. Id\u0151vel ujjai g\u00f6rcs\u00f6s szor\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l engedve, enyh\u00fclt f\u00e1jdalmas fog\u00e1sa, melyet a fa korl\u00e1t h\u00e1l\u00e1s s\u00f3hajjal viszonzott. A pillanat \u00e9rz\u00e9se mened\u00e9kk\u00e9nt borult f\u00e1radt lelke k\u00f6r\u00e9 a t\u00e1rstalan h\u00eddon.\u00a0<\/p>\r\n
Elb\u0171v\u00f6lte az alatta d\u00fcb\u00f6rg\u0151 term\u00e9szet hatalmas ereje, a selymes gy\u00f6ny\u00f6r\u0171s\u00e9g, mely a sz\u00e1guld\u00f3 gondolatok iram\u00e1ban egyszerre teremt m\u00fal\u00f3 csod\u00e1kat, \u00e9s f\u00e1j\u00f3 elm\u00fal\u00e1st. H\u00f6mp\u00f6lyg\u0151, fekete sodr\u00e1s\u00e1nak h\u00edvogat\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nya zsibbaszt\u00f3 \u00e9rz\u00e9stelen\u00edt\u0151k\u00e9nt \u00e1radt sz\u00e9t benne.<\/p>\r\n
A vil\u00e1gt\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00e1llunk \u00e9rz\u00e9s, hogy senki, \u00e9s semmi nem f\u00e1j egy\u00fctt meg\u00e9getett nyelv\u00fcnkkel, lehorzsolt t\u00e9rd\u00fcnkkel, hogy k\u00ednjaink, f\u00e1jdalmaink csakis a mieink \u00e9rz\u00e9sek itt, a mened\u00e9kben, szabadon, b\u0171ntudat n\u00e9lk\u00fcl \u00e1radhatnak sz\u00e9t benne. Senki sem \u00e9rtheti meg igaz\u00e1n, ak\u00e1rhogy is szeresse. A tulajdon \u00e9n teszi \u0151t a legboldogtalanabb\u00e1, amit\u0151l szabadulni igyekszik, \u00e9s ez hozza \u0151t ide folyton vissza.<\/p>\r\n
F\u00e1jdalmai, mint perg\u0151 vakolat m\u00e1ltak le r\u00f3la a csontos \u00e9jszak\u00e1n, \u00e9s olvadtak fel a t\u00e1volod\u00f3 hull\u00e1mok karjaiban. Sz\u00e9d\u00edt\u0151 vonz\u00e1sa s\u00falyk\u00e9nt h\u00fazta test\u00e9t, \u00e9s k\u00eds\u00e9rtette megt\u00e9rni v\u00e1gy\u00f3 lelk\u00e9t. Lehunyt szemmel, b\u00e9k\u00e9s hallgat\u00e1sban figyelte mik\u00e9nt \u00faszik tova teste a foly\u00f3 sodr\u00e1s\u00e1ban. A s\u00falytalan szabads\u00e1g, mint l\u00e9gbubor\u00e9k szakadt ki bel\u0151le, \u00e9s hagyta mag\u00e1ra a megf\u00e1radt testet. Lelke darabk\u00e1i t\u00e1ncot j\u00e1rtak a v\u00edz t\u00fckr\u00e9n, bevont\u00e1k a k\u00f6rnyez\u0151 f\u00e1k koron\u00e1it, felold\u00f3dtak az \u00e9terben, hogy az \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3s\u00e1gig csill\u00e1mpork\u00e9nt ragyoghass\u00e1k be a mindens\u00e9g \u00e9jszak\u00e1it.\u00a0<\/p>\r\n
Zsibbadt k\u00e1bulatb\u00f3l \u00e9bred\u0151, haland\u00f3 teste h\u00e1tat ford\u00edtott lelk\u00e9nek, \u00e9s mag\u00e1ra hagyta \u0151t a titkos mened\u00e9kben. Minden elv\u00e1l\u00e1s f\u00e1jdalmas visszav\u00e1gy\u00f3d\u00e1ssal teli, neh\u00e9z b\u00facs\u00fakat, \u00e9s \u00fcres, egym\u00e1s n\u00e9lk\u00fclis\u00e9gben teng\u0151d\u0151 l\u00e9tez\u00e9st hoz.<\/p>\r\n
A nap, mikor nem tud t\u00f6bb\u00e9 b\u00facs\u00fazni, h\u00e1tat ford\u00edtani, m\u00e1r ott d\u00f6r\u00f6mb\u0151l a jelen ajtaj\u00e1n.<\/p>\r\n
<\/p>","type":"rich"}