A falakon túl, megélés
Sűrű hajzuhatag ölelte oltalmazón körbe arcát, lassú, tétova mozdulatok fogták kezét, és kísérték a találkozóra. Hosszú percek csendes hallgatása előzte meg a pillanatot, mielőtt egymásra emelték volna tekintetüket. A végtelenségig ismétlődve tükröződtek egymás szemében. Kereste benne önmagát, de csak azt látta, amit az a másik látni hagyott. Torz tükör keretezte orcáját, de ezt akkor még nem tudhatta. Vakon hitte, hogy a valóságot mutatja… Tovább »
