A kinőtt héj

Világos gondolatok, csodálkozással vegyített, őszinte mosolyok, és a hálás öröm mindent elsöprő érzése. Három barát, három eltérő élethelyzet, három különböző személyiség, egyetlen közös pont: ÉN  Látni könnyebb, mint érezni, ahogy érezni is, mint átérezni. Az érintettség ellenére objektív tanácsot adni, támogatni, vagy egyszerűen csak hallgatni. Különbözőek, mégis nagyon hasonlóak, erősek miközben legszívesebben összetörnének. Hagyni megtörténni, láttatni mindazt, amit Ők nem akarnak, tudnak, mernek még…. Tovább »

Az ajtó mögött magunkra hagyott állapot törvényszerűen ismét mozgásba lendíti gondolataink fogaskerekét a látogatónkkal kapcsolatosan, az enyémet legalábbis mindenképp. Elkezdem kibontani, részleteiben megvizsgálni, majd egészében értelmezni a történteket. Mindennek legalább két oldala, nézőpontja van, és akár egészen más értelme a túloldalról nézve mint, amit mi egymagunk próbáltunk neki adni. Az, hogy mennyire van lehetőségünk a másik oldal teljes megismerésére, általunk… Tovább »

Nem veheti el Tőlem senki, mert nem úgy kaptam, rakták elém, vagy nyújtották át, mint egy jutalmat… megdolgoztam érte, és most magamat ajándékoztam meg vele. Sokáig próbáltam menekülni a döntések, a “helyesnek” vélt út választása elől, mert úgy éreztem nem tudok még rálépni. Nincs erőm, mondogattam, most még nincs. Pedig mindvégig tudtam, tisztában voltam vele, hogy… Tovább »

Fájdalmasan járja át a testem, nyüszítve szakad ki belőlem, és üvöltve tör fel a torkomból. A forró vízsugarak keverednek könnyeimmel, égető nyomot hagyva maguk után, gördülnek végig arcomon, és távoznak a lefolyón át. Szeretném a lelkemből is ilyen könnyedén, a fizika törvényszerűségeihez hasonlóan, elengedni a mardosó gondolatokat, kínzó érzéseket. Próbálom megérteni miért kaptam meg őket ismét ilyen intenzíven, milyen… Tovább »

A mindenki valósága, és az általam lidércekkel benépesített, terhekkel megpakolt, sérelmekből épített világ között egyre kevésbé tudok különbséget tenni. A határok egyre elmosódnak, olykor már, soha nem is volt állapotként tekintek rájuk. A tudatom ép, még fertőzetlen része, tisztán érzékeli, hogy valaha léteztek ezek a mezsdjék a józan ész, értelem, és a kényszeresen destruktív életfelfogás között, mára azonban egyre kevésbé tudnak érvényesülni a mindennapok sötétségében…. Tovább »

Az “ébresztők”ott, és akkor jönnek, ahol, és amikor szükséged van rájuk, nem kell keresned őket. Légy türelemmel, azok, és Ők találnak majd Rád. Folyamatosan körbevesznek, de nem aktiválod őket, mert vagy azt gondolod nincs rájuk szükséged, vagy egyszerűen csak nem veszed őket észre. Személyük, és formájuk már már elhanyagolható, a defibrilláló hatásuk azonban vitathatatlan. Számodra ez a defibrillátor… Tovább »

Hetek, lassan hónapok vannak mögötted, Te mégsem lettél bölcsebb, okosabb, és kevésbé boldogtalanabb.  A kezdeti erő, a változásra vágyás, az önmagad életre keltése tiszavirág életűnek bizonyult, amit jelenleg érzel, az csak az önsajnálat, mely napról napra felemészt. Nem, nem tudsz, hanem nem akarsz változni, változtatni. Megtorpantál, és ismét az okokat keresed, hogy miért. Nem vagy… Tovább »