A kinőtt héj

Világos gondolatok, csodálkozással vegyített, őszinte mosolyok, és a hálás öröm mindent elsöprő érzése. Három barát, három eltérő élethelyzet, három különböző személyiség, egyetlen közös pont: ÉN  Látni könnyebb, mint érezni, ahogy érezni is, mint átérezni. Az érintettség ellenére objektív tanácsot adni, támogatni, vagy egyszerűen csak hallgatni. Különbözőek, mégis nagyon hasonlóak, erősek miközben legszívesebben összetörnének. Hagyni megtörténni, láttatni mindazt, amit Ők nem akarnak, tudnak, mernek még…. Tovább »

Az ajtó mögött magunkra hagyott állapot törvényszerűen ismét mozgásba lendíti gondolataink fogaskerekét a látogatónkkal kapcsolatosan, az enyémet legalábbis mindenképp. Elkezdem kibontani, részleteiben megvizsgálni, majd egészében értelmezni a történteket. Mindennek legalább két oldala, nézőpontja van, és akár egészen más értelme a túloldalról nézve mint, amit mi egymagunk próbáltunk neki adni. Az, hogy mennyire van lehetőségünk a másik oldal teljes megismerésére, általunk… Tovább »

Nem veheti el Tőlem senki, mert nem úgy kaptam, rakták elém, vagy nyújtották át, mint egy jutalmat… megdolgoztam érte, és most magamat ajándékoztam meg vele. Sokáig próbáltam menekülni a döntések, a “helyesnek” vélt út választása elől, mert úgy éreztem nem tudok még rálépni. Nincs erőm, mondogattam, most még nincs. Pedig mindvégig tudtam, tisztában voltam vele, hogy… Tovább »

A mindenki valósága, és az általam lidércekkel benépesített, terhekkel megpakolt, sérelmekből épített világ között egyre kevésbé tudok különbséget tenni. A határok egyre elmosódnak, olykor már, soha nem is volt állapotként tekintek rájuk. A tudatom ép, még fertőzetlen része, tisztán érzékeli, hogy valaha léteztek ezek a mezsdjék a józan ész, értelem, és a kényszeresen destruktív életfelfogás között, mára azonban egyre kevésbé tudnak érvényesülni a mindennapok sötétségében…. Tovább »

Hetek, lassan hónapok vannak mögötted, Te mégsem lettél bölcsebb, okosabb, és kevésbé boldogtalanabb.  A kezdeti erő, a változásra vágyás, az önmagad életre keltése tiszavirág életűnek bizonyult, amit jelenleg érzel, az csak az önsajnálat, mely napról napra felemészt. Nem, nem tudsz, hanem nem akarsz változni, változtatni. Megtorpantál, és ismét az okokat keresed, hogy miért. Nem vagy… Tovább »

Izgatottsággal vegyes félelem az, ami átjár. Félsz, hogy mit mond, félsz, hogy milyen lesz, félsz magadtól, a reakciódtól, de leginkább attól félsz, hogy nem használ. Az új, és az ismeretlen tölt meg félelemmel. Át kell kapcsolnod, ki kell nyitnod, ki kell nyitnod magadban az ajtókat, azokat az ajtókat, melyek a jövőd rejtik, a Te jövőd,… Tovább »

Félsz, rettegsz, nem találod a nyugalmat, a napok alatt megteremtett elfogadás, tudatosság egy pillanat alatt eltűnt, a helyzet kimosta belőled. Felriadsz, folyamatosan felriadsz, az éjszaka megtépáz, jobban, mint az elmúlt napok bármelyike. Ő-t akarod, úgy érzed, csak Ő tud, tudott megnyugtatni a múltban, a még nagyon közeli múltban. Vágyod Ő-t, a teste melegét, a lelke… Tovább »