A kinőtt héj

A falakon túl, beismerés

Nem tudta egyértelműen megfogalmazni mit szeretne, csak azt, mi az, mit nem akar, nem tudna elfogadni, képtelen lenne vele azonosulni. A sorra kimondott “Nem”-ek, a lehetséges “Igen”-ek számát csökkentették, míg végül teljesen elmaradtak. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy nap már ne így legyen, kezdte magát megérteni, de elfogadni még nem. Könnyebb lett volna, mégsem tudta hogyan kell nem rétegekben létezni, hogy… Tovább »

A falakon túl, megélés

Sűrű hajzuhatag ölelte oltalmazón körbe arcát, lassú, tétova mozdulatok fogták kezét, és kísérték a találkozóra. Hosszú percek csendes hallgatása előzte meg a pillanatot, mielőtt egymásra emelték volna tekintetüket. A végtelenségig ismétlődve tükröződtek egymás szemében. Kereste benne önmagát, de csak azt látta, amit az a másik látni hagyott. Torz tükör keretezte orcáját, de ezt akkor még nem tudhatta. Vakon hitte, hogy a valóságot mutatja… Tovább »

A falakon túl, emlékezés

Nagyon várták, Ő mégsem jött, nem akart megérkezni. Dacolva harcolt a jövetele ellen, de mindhiába. A tiltakozása egy őszi napon végleg véget ért, már nem volt maradása, ahogy választása sem. Csupaszon, védtelenül, riadtan, és hangosan érkezett. Óvták, dédelgették, és féltve szerették. Az érkezés keserű íze mintha már nem létezett volna benne, nem maradt semmi a jövetelét megelőző időkből. Nem voltak emlékképek, sem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!