A kinőtt héj

A nyirkos, és sűrű levegő lassú, elnyújtott lélegzetvételek sorozatára késztet. Mélyre szívom a jelen pillanatát, és hosszan tartom magamban. Az elsuhanó fák óramutatóként jelzik az idő múlását. Hátam mögött hagyva őket aként tisztul a fejem, miként a hajnali táj szabadul a köd fogságából. Az ébredő természet sorra mutatja meg az aznapi, mind állandó szépségét. A… Tovább »

Az éhség folyamatos, a vágy szűnni nem akaró, kínzó türelmetlenséggel kerít hatalmába. Testem, és lelkem mind újabb, és újabb táplálék után kutat. A remény gusztustalan féregként űz az ismeretlenbe, elhitetvén velem, hogy vágyott, simogató érzés felé kísér. Gúnyos mosoly kíséretében, fülsiketítő sikolyt hallatván fejti le rólam karját, és mélyeszti belém méreggel átitatott karmait. Nem kísér végig… Tovább »

Fájdalmasan járja át a testem, nyüszítve szakad ki belőlem, és üvöltve tör fel a torkomból. A forró vízsugarak keverednek könnyeimmel, égető nyomot hagyva maguk után, gördülnek végig arcomon, és távoznak a lefolyón át. Szeretném a lelkemből is ilyen könnyedén, a fizika törvényszerűségeihez hasonlóan, elengedni a mardosó gondolatokat, kínzó érzéseket. Próbálom megérteni miért kaptam meg őket ismét ilyen intenzíven, milyen… Tovább »

A mindenki valósága, és az általam lidércekkel benépesített, terhekkel megpakolt, sérelmekből épített világ között egyre kevésbé tudok különbséget tenni. A határok egyre elmosódnak, olykor már, soha nem is volt állapotként tekintek rájuk. A tudatom ép, még fertőzetlen része, tisztán érzékeli, hogy valaha léteztek ezek a mezsdjék a józan ész, értelem, és a kényszeresen destruktív életfelfogás között, mára azonban egyre kevésbé tudnak érvényesülni a mindennapok sötétségében…. Tovább »

Az eltűnés, megszűnés, kiürülés különböző szintjeire érkezés, magaslatokból történő mély repülések, és zuhanások, minden szárnyalást követő még mélyebbre süllyedés, frusztrálóbb percek, órák, és napok. Újabb mérföldkövek az összeomláshoz vezető úton, egyre fogyó levegő, sűrűn, és vészjóslón gomolygó gondolatok, zsibbasztó álmok, és üres nappalok. Távolodó vágyak, homályba vesző, felvillanó életképek az elképzelt eljövendőről, illatok, ízek, és álmok a múltbéli jövőből. Megalkuvás, félmegoldások,… Tovább »

“Igen jól, egy ideje őszintén mondhatom, hogy jól vagyok” volt még a válaszom, az alig néhány nappal ezelőtt, az ex által feltett ártalmatlan, remélem jól vagy kérdésre. Ott, és akkor, abban a helyzetben valóban ezt gondoltam, de ahogy leírtam, és szembesültem vele, szinte azonnal jött is a kétely: valóban jól vagyok, tényleg így van, vagy felelőtlenül… Tovább »

Nem tudta egyértelműen megfogalmazni mit szeretne, csak azt, mi az, mit nem akar, nem tudna elfogadni, képtelen lenne vele azonosulni. A sorra kimondott “Nem”-ek, a lehetséges “Igen”-ek számát csökkentették, míg végül teljesen elmaradtak. Elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy nap már ne így legyen, kezdte magát megérteni, de elfogadni még nem. Könnyebb lett volna, mégsem tudta hogyan kell nem rétegekben létezni, hogy… Tovább »