A reggel nehéz, továbbra is nehéz, reméled, hamarosan újra csak reggelek lesznek… egyszerű reggelek.
Az átmenetileg kialakított napi rutint követed, ezekkel töltöd meg a napod, az ürességgel nem tudsz megbirkózni. A pillanatnyi nyugalmak, mintha hosszabbodnának, a tudatosság mintha működne, akarod, hogy működjön, kétségbeesetten akarod.
Elemzel, nem magadat, kapcsolatokat, mások kapcsolatát, tanácsolsz, tanácsokat adsz, és csak remélni tudod, hogy meghallják őket.
Büszkék rád, elmondják, hogy büszkék rád. Kicsit megnyugodnak, látják, hogy rendben leszel.
Te is elhiszed, valóban elhiszed?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: